RAJZ, FESTÉS

Budapest ceruzával és ecsettel


FalusiVakáció csoport
FalusiVakáció csoport
Szavazás

Grafitrajz

GRAFITRAJZ

 

 

Néhány hasznos tudnivaló kezdőknek

Írta: Horváth Júlia

 

 

Kedves Érdeklődő!

 

Mielőtt tovább olvasnád az alábbi ismertetőt, el szeretném mondani, hogy az itt felsoroltak az én tapasztalataim, és az elmúlt néhány év során összegyűjtött ismereteim.
Most csak az alapokat szeretném összefoglalni, hogy eldönthesd, szeretnél-e egyáltalán rajzolással foglalkozni, és, ha igen, mit érdemes beszerezned hozzá.


Mindenkit, aki komolyabban érdeklődik a rajzolás iránt arra buzdítanék, hogy ne féljen kísérletezni, saját tapasztalatokra szert tenni, új módszereket kipróbálni, felfedezni.

 


Ha eldöntötted, melyik rajz és/vagy festési technika áll hozzád a legközelebb, érdemes beszerezned néhány, a témával részletesebben foglalkozó, magyar nyelvű könyvet, és meglátogatni, a honlapunk link dobozában felsorolt, weboldalakat is.
Bár az általam ajánlott weboldalak angol nyelvűek, annak is érdemes átnézni őket, és hírleveleikre feliratkozni, aki nem beszéli ezt a nyelvet, mert a rajtuk található rajzokból, képekből és videókból nyelvismeret nélkül is sokat lehet tanulni.

 


Nagy segítséget jelenthetnek a képzőművészeti önképzésben a youtube.com-on található videók is. Ha beírod az oldal keresőjébe azt, hogy pencil drawing, vagy csak egyszerűen, hogy drawing, sok érdekes, rajzolással foglalkozó videó közül válogathatsz.
Jó tanulást, és keresgélést kívánok!

 

 

 

Most pedig essen néhány szó a GRAFITRAJZról!

 

 

A GRAFIT az elemi szén egyik módosulata, amely egymáson könnyen elcsúszó hatszögletű lapokból épül fel. Neve a görög GRAPHEIN azaz írni szóból származik. ( Forrás: Wikipedia )

 

 

RAJZOLÁSHOZ HASZNÁLT FORMÁI:

 

 

GRAFIT > RÚD > SIMA  >  Mechanikus ceruzákba illeszthető ( 0.35 -4.0 mm-esig )
> Önállóan használható ( az átmérőjük általában 5 mm felett van ).

Oldalukra fordítva jól alkalmazhatók nagyobb felületek gyors besatírozására.

> LAKKRÉTEGGEL vagy MŰANYAG FÓLIÁVAL BEVONT
Nagy előnyük, hogy rajzoláskor nem piszkítják be az ember kezét.

> CERUZA ( tulajdonképpen fa tokba foglalt, agyaggal elkeverve kiégetett, grafit rúd )

 

 

A ceruzákat a grafitbél KEMÉNYSÉGE alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:

 

"H" betűvel jelzett, HARD, azaz kemény ceruzák. Belsejükben több az agyag, és kevesebb a grafit. Minél nagyobb szám van a betű előtt, annál HALVÁNYABB szürke nyomot hagynak a papíron.

"B" betűvel jelzett, BLACK, azaz fekete ceruzák. Minél nagyobb szám van rajtuk, annál puhább a hegyük, és annál SÖTÉTEBBen fognak.

A művészellátó boltokban 9 H-tól 9 B-ig vásárolhatunk grafit ceruzákat. A HB-s és F-es jelűek a sor közepén találhatók. Az utóbbival igen finom, vékony vonalakat húzhatunk.

 

 

Kezdetben természetesen nem kell az egész skálát beszerezni. Indulásnak bőven megteszi egy 2 H-s, HB-s,2 B-s és 4 B-s ceruza. Mivel a keménységi beosztás nem egységes - előfordulhat, hogy egy cég 2 H-s ceruzája puhább mint egy másik cég HB-se-, ezért érdemes valamennyit ugyanattól a gyártótól beszerezni, vagy még a megvásárlás előtt az üzletben kipróbálni. Ha elmész valahova, és csak egy ceruzát vihetsz magaddal, a 2 B-set válaszd, mert ezzel tudod a legtöbb féle tónust a papírra varázsolni.

 

 

Én személy szerint a 0,7 és 2 mm-es grafit rudat tartalmazó mechanikus ceruzákat, és a különböző keménységű Koh-i-Noor Progresso, lakkborítású, kb. 5-6 mm átmérőjű grafit rudakat kedvelem a legjobban. Azt is elmondom, hogy miért.

 


A PROGRESSO GRAFIT RÚD fogása nagyon kellemes. Hegyi részét a papírra hegyes szögben ráfektetve, gyorsan, nagy felületeket besatírozását teszi lehetővé. Ha eközben forgatjuk, a csúcsa, külön hegyezés nélkül is, tűhegyessé válik, s ekkor egészen vékony vonalakat is meghúzhatunk vele.

A 0,7 mm-es MECHANIKUS vagy más néven TÖLTŐ CERUZÁKKAL mindig megbízhatóan vékony vonalakat lehet húzni, ugyanakkor hegyük már elég vastag ahhoz, hogy ne törjön el egy kicsit erősebb nyomástól. Végükben általában található egy kicsi radír, amely az apró csúcsfények kiemelésére nagyon jól felhasználható.

2 mm-es GRAFIT RUDAT TARTALMAZÓ MECHANIKUS CERUZÁK is igen sokrétűen használhatók. Ha hegyüket egy kicsit jobban kiengedjük, és az oldalára fektetjük, ezzel is képesek vagyunk nagy felületeket gyorsan besatírozni. A végükben található kis hegyezővel, a bennük lévő grafitrudat, faforgácsok nélkül hegyezhetjük ki.

Az eközben keletkezett grafitport egy kis tartályban összegyűjthetjük, egyenletesen a papírra szórva egy papírzsebkendővel szétteríthetjük, s ezáltal igen gyorsan létrehozhatunk egy grafittal bevont, középtónusú felületet, melyet egy puhább ceruzával néhol tovább sötétíthetünk, máshol radírral kivilágosíthatunk. Íly módon nagyon izgalmas rajzokat készíthetünk.

De vigyázz! Rajzolás alatt mindig tegyél a KEZED ALÁ  egy TISZTA PAPÍRLAPOT, hogy a már megrajzolt részeket ne kend el!

A mechanikus ceruza előnye még a fafoglalatúval szemben az is, hogy  huzamosabb használat során sem változik se a mérete, se a fogása.

Ha mégis a fafoglalatú ceruza mellett döntesz, nem árt, ha van nálad egy HEGYEZŐ, vagy egy SNICCER is.

 

 

EGYÉB KELLÉKEK és ESZKÖZÖK

 

A rajzoláshoz feltétlenül szükség van egy rajz alapra. Ez, ha grafittal rajzolunk, általában valamilyen halvány színű papír.

 

A különböző PAPÍROKat csoportosíthatjuk:

>  Az alapanyaguk szerint pl. cellulóz vagy rongy alapú
>  Elkészítésük módja szerint pl. hidegen vagy forrón préselt
>  Felületük szerint pl. sima vagy textúrált felszínű
>  Méretük szerint ld. A-s és B-s méretsor
>  Vastagságuk szerint stb.

 

A vastagságra a papír tömegéből következtethetünk, amelyet a gyártók g/m2-ben tüntetnek fel.

Az átlagos nyomtatópapír 80- 90 g/m2. Kezdeti tanuláshoz, gyakorláshoz, vázlatkészítéshez ez is nagyon megfelelő.
Ha már belejöttünk a rajzolásba, és alkotásainkat szeretnénk hosszabb időre is jó állapotban megőrizni, akkor ajánlatos 180 g/m2, vagy e feletti tömegű, savmentes ( acid free ) papírra váltanunk.

 

A sima, fehér papír mellett érdemes kipróbálni az egyenetlen (textúrált) felszínű, és színes papírokat is, mert mindegyik más-más hangulatot ad a rajznak.

 

A papírokat megvehetjük füzetekben/tömbökben, és laponként is. Az utóbbiakat olyan méretűre és alakúra vághatjuk, amilyenre éppen szükségünk van.

 


Ha nem rajztömböt használunk, akkor a papírt valamilyen sima felszínű RAJZTÁBLÁN rögzítenünk kell. Ez kezdetben, A4-es méretű papírt használva, lehet egy egyszerű iskolai ( NOVA ) rajztábla is.

 

Én különböző méretű, tömbökben kapható papírokat szeretek használni. Azért, hogy ne kelljen minden alkalommal az egész rajztömböt magammal cipelni, mindegyikhez vágattam az egyik barkács áruházban néhány, a kiemelt lapokkal azonos méretű farost lemezt, és a magammal vitt papírlapokat ezekre rögzítem kicsi, füles fémkapcsokkal, u.n. binder clippekkel.

 

 

Fontos rajzeszköz még a RADÍR.

Nem véletlenül írtam, hogy "rajzeszköz", mivel a radírt nem csak a ceruzarajz javítására, az elrontott vonalak eltüntetésére, hanem a tónusok halványítására, textúrák kialakítására, valamint például egy grafittal egyenletesen bevont felületen, rajzolásra is használhatjuk.
Szerintem a grafit és színes ceruza rajzok javítására, a használat közben jól morzsálódó, műanyag radír a legmegfelelőbb.

4 B-s puhaság fölött, a grafit visszaszedésére, többen a monopol, vagy más néven gyurmaradírt ajánlják, de én azt tapasztaltam, hogy ha ezzel próbálkozom, újabb grafitréteg felvitelekor a rajz, a korábbi radírozás helyén foltos lehet, és ez az egész összhatást elronthatja. Ezért inkább azt ajánlom, hogy egy puha ceruzával egyenletesen felvitt réteget szeretnél kiradírozni, akkor előbb a grafit nagy részét dörzsölöd le egy PAPÍR ZSEBKENDŐvel. Ezután a maradékot már egy, a keményebb ceruzákhoz is használt, radírral is el tudod távolítani.

A sima radír mellett használhatunk még fafoglalatú, illetve a mechanikus ceruzákhoz hasonló, csak grafitbél helyett radír rudat tartalmazó, valamint elemmel működő elektromos radírokat is.
Az utóbbiak főként a kis méretű csúcsfények visszaszedésénél hasznosak.

 

A rajzolás többek között azért is jó hobbi, mert nem kerül túl sokba. Alap szinten az eddig felsorolt eszközök bőven elegendőek hozzá.

 

Ha azonban komolyabb rajzfeladatok megoldására szánod el magad, nem árt beszerezned, illetve elkészítened még néhány hasznos segédeszközt.

 

Ilyenek például:

 

> A DÖRZSÖLŐ vagy más néven papírcsikk vagy papírceruza és/vagy vattás végű fülpucoló pálcikák a grafitvonalak kisebb területen való összemosásához,és az éles vonalak lágyításához,halványításához.

 


> DÖRZSPAPÍR (smirgli) és/vagy körömreszelő a grafit rudak kihegyezéséhez, grafitpor előállításához illetve a papírcsikkek letisztításához.

 


> LEGYEZŐECSET a radírmorzsák eltávolításához.

> VONALZÓ a margók meghúzásához, és az egyenes vonal mentén történő satírozás megkönnyítéséhez.

> Különböző SABLONOK a rajzoláshoz/ radírozáshoz.

> Egy KIFOGYOTT GOLYÓSTOLL, amellyel benyomatott hagyhatsz a papíron, és ha ezt ceruzával átsatírozod, a benyomat helye fehér  marad. Igen apró, vonalszerű csúcsfényeket így a legegyszerűbb kihagyni.


> Egy, oldalarányaiban a rajzpapíroddal megegyező, de annál kisebb (pl. A4-es rajzpapír esetén A5-ös, vagy A6-os méretű), szélein fekete, vagy középszürke szigetelő szalaggal körberagasztott  ÁTLÁTSZÓ MŰANYAG LAP, amelyet képkeresőként, képsíkként, és, hogyha vékony, alkoholos filctollal szabályos, fekete négyzethálót rajzolsz rá, akkor fényképek lemásolásához is használhatsz. s.t.b.

 

Ennek a sornak csak a fantáziád szabhat határt...

 

 

Ha tetszett a leírás, és te is szeretnél velünk együtt rajzolni/ festeni, olvasd el " Hogyan csatlakozhatsz " című oldalunkat is, és jelentkezz közénk az ott megadott módon!


Minden érdeklődőt szerettettel várunk!


©KÖKBT

Hozzászólás



Szeretnél egy ilyen weblapot teljesen ingyen?
Ez a weboldal a Nanoweb honlapszerkesztővel készült.
© Minden jog fenntartva.